English Deutsch

Faragott bútor

intarzia bútorA népi hagyományok, mint a fa gyökerei a földbe, mélyen belénk ívódtak, hordozzuk szívünkben, lelkünkben.

Amikor a magyar népzene ritmusára megindul a lábunk, ugyanazt érezzük a gazdag motívumkincsünk láttán is.

 

Érezzük, hogy ez hozzánk tartozik, a miénk, Magyaroké.

 

Akár a népművészet eredeti tárgyait, karikás ostort, fali tékát, faragott széket, akár a stílusjegyeit hordozó modernebb lakást szeretne, keressen minket.

 

Hagyomány = Érték

 

A régi parasztszoba berendezési tárgyait a család férfi tagjai készítették, vagy a falu ügyesebb faragójával készíttették.

 

A bútorok díszítése
 

Már régen is elvárták a mesterembertől, a fafaragótól, és az elvárta magától is, hogy olyan tárgyakat készítsen, ami ellátja funkcióját, és a szemet is gyönyörködteti.
A díszítés mindig hangsúlyt ad, ezért soha nem szabad eltúlozni.

 

A bútorok legrégebbi díszítése geometrikus jellegű, mint pl. az ácsolt ládákon. Virágok csak később tűnnek fel a ládák díszítésein, viszont gyakran láthattunk stilizált, sokszor geometrikus emberábrázolásokat.

 

Már a XVII. század végén megjelent a domború faragás, előbb széktámlákon, majd egyéb tárgyakon.

 

Székeken, lócákon, tükrön, tékán gyakran találkozhattunk áttört faragással, sokszor festéssel kiegészítve.

 

Az esztergályozás a magyar tárgyakon nem vált elterjedtté, a régi darabokon meg egyáltalán nem találkozhatunk vele.

 

A magyar bútorokat legáltalánosabb díszítése a festés volt. Ehhez enyves temperát, földfestéket használtak. Ehhez a régi időkben a mesteremberek maguk szerezték be a nyersanyagot. A természettől vett színek, így aztán nagyobb változatosságot is nyújtottak, mint a bolti porfestékek. A díszítés legfőképp virágmotívumokat jelentett. Élőlényeket ritkábban ábrázoltak, de előfordultak sárkányok, az első emberpár, illetve madárábrázolások is.

 

A díszítés típusai:
 

  • ékrovás,
  • lapos faragás,
  • domború faragás,
  • áttört faragás.

 

Ékrovás

Egyik legősibb technika, apró ék alakú bemetszések alkotják a mintát, ami többnyire geometrikus. Általában késsel, bizsókkal faragták.


Lapos faragás

A minták 1-2 mm-re emelkednek ki az alapból, késsel, ill. apró vésőkkel készítették. Stilizált virágok, ember -és állatábrázolások jelentek meg a tárgyakon.

 

Domború faragás

Erősen kiemelkedik az alapból, igazán a barokkban csúcsosodott ki. Stilizált növényindák, ember –és állatábrázolások. Speciális faragó vésőkkel készítették.

 

Áttört faragás

A domborúra faragott minták közét kifűrészelték. Ember –és állatábrázolások, virágok alkották a mintákat. Talán legismertebbek a palóc áttört padok.


„A legnagyobb öröm az alkotásban a felszabadult, vég nélküli játék, új utak nyitása, a harmónia, és az örömszerzés a másik számára.”

/Galánfi András/